Ez a könyv 21 hosszabb-rövidebb novellát tartalmaz, köztük Az időgépet (ami az első), ami miatt listára raktam a könyvet. Nem egyszer láttam a filmet, nagyon szeretem, és kíváncsi voltam, milyen az eredeti. Nos, nagyon más - azt hiszem ez nem meglepő. Ami egyezik a filmmel, az az időgép és feltaláló jelenléte, egyébként ég és föld. Ami nem feltétlenül baj, csak valahogy a novella nekem nem volt elég kidolgozott. Rengeteg megválaszolatlan kérdés maradt bennem. És hiába próbáltam volna a film alapján megválaszolni őket, hiszen alig van egyezés...
Azt hiszem a 21 novella nem egyenrangú, van jobb, van rosszabb. Ami közös bennük, hogy mindegyik kicsit misztikus, fantasy-s. Az Erre sincs magyarázat című könyv jutott eszembe néha. Ami nem baj, sőt. És figyelmembe véve, hogy ez a 19. század végén íródott, meglepően fantáziadús és akár ég igaz is lehetne, ha egy kicsit jobban belegondolunk. Mert senki nem tudja megcáfolni, bár igazolni sem az eseteket.
Ami kicsit kilógott a sorból szerintem, az A szerelem gyöngye című novella. Erről nekem a Taj Mahal története jutott eszembe, ami egy szomorú és szép történet, és nincs benne semmi fantasztikus vagy elképzelhetetlen - talán ez adja meg a szépségét.
Amitől pedig megijedtem egy kicsit, az A különleges orchidea története volt, amiben egy hús- vagyis emberevő orchideáról volt szó... Négy darab orchidea van a szobámban, kissé elgondolkodtam... :"D
De összességében jó volt, tetszett.
Kedvenc idézetek:
"A küzdés és a szabadság; ezek éltetik a tevékeny, erős, élelmes embert, és ezek szorítják falhoz a gyöngét; a szabadság és a küzdés az, amiért érdemes a becsületes embereknek összefogniok, amiért érdemes tűrni, lemondani, nagyot akarni."
(Az időgép)
"Van a természetnek egy törvénye, amellyel rendesen nem számolunk: hogy a találékony, tevékeny értelem a folytonos változás, a veszedelmek és a gondok jutalma. Az olyan állat, amely tökéletes harmóniában él környezetével: tökéletes gépezet. A természet csak akkor szorul rá az értelemre, ha a megszokás és az ösztön már felmondja a szolgálatot. Ahol nincs változás, és ahol nincs is szükség változásra, ott az értelemnek semmi szerepe. Csak azok az állatok értelmesek, amelyek szükségleteik megszerzésére rengeteg veszedelemmel kell megbirkózniok."
(Az időgép)
"S aki játszik, az szeret is…"
(A kőfal ajtaja)
"– Az igazi művész – folytatta a festmény – mindig tudatlan. Aki munka közbe elméleteken nyargal, az már nem művész, hanem kritikus."
(Harringay megkísértése)
"Lehetséges – és szerintem ez a valószínű –, hogy amikor életünk lezárul, s már nem választhatunk jó és rossz között, még mindig figyelemmel kell kísérnünk tetteink következményeit. Ha az emberi lélek a halál után is él, akkor a halál az emberi érdeklődésnek sem vethet véget."
(Túlvilági utazás)
"– A Tudás Gyümölcse – mondta.
– Tegyük fel, hogy az – mondta Mr. Hinchcliff, kis szünet után, még mindig a gyümölcsre szögezve szemét. – De végül is, ez másféle tudás – nem ugyanaz. Úgy értem, hogy Ádám és Éva már megette a Tudás Gyümölcsét.
– Bűneiket örököljük, de tudásukat nem – mondta az idegen. – Akkor minden egészen világos és tiszta lenne. Mindenbe beleláthatnánk, mindenen átlátnánk, mindennek a legmélyebb értelméig hatolnánk…"
(Az alma)
"– A tudás hatalom – jelentette ki Mr. Hinchcliff.
– De boldogság-e?"
(Az alma)
"Mindez pedig csak azt példázza, hogy néhány millió mérföld távolságból a legnagyobb emberi katasztrófa is jelentéktelen közjáték csupán."
(A csillag)
"– Néha még a balszerencse is jól jön az embernek."
(Mr. Ledbetter vakációja)
"– Senki sem tudja, uram, mi rejtőzhet egy emberi lény külseje mögött. Nem vagyunk egyéb, mint megannyi jól fésült külsőség, kimeszelt koporsó…"
(A bűvös bolt)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése